Belontia signata – Ceyloni tüskésszárnyú hal
Meglehetősen zömök és magas hátú, oldalt erősen lapított. Felületes megtekintésre nagyon hasonlít a bölcsőszájú halfélékre.
Betta splendens – Sziámi harcoshal
A sziámi harcoshal mára felsorolhatatlan mennyiségű szín- és formaváltozattal rendelkezik. A leggyakoribbak a megnyúlt, nagy úszójú példányok, közülük is a teljesen kék, ibolya és tűzpiros színűek váltak igazán elterjedté.
Parachromis managuensis – Jaguársügér
A test elnyújtott, kissé torpedószerű. Ezüstös kékesszürke alapon szabálytalan foltok borítják, mely az úszókra is átterjed.
Andinoacara rivulatus – Arany akara
Széles oldalú, magas testfelépítésű sügérfaj. Feje nagy és erős állkapoccsal, viszonylag nagy szájjal rendelkezik, melyben aránylag hegyes fogak ülnek.
Mesoheros festae – Narancsvörös tigrissügér
A test a nagy és hegyes fejtől kezdődően hátrafelé jelentősen kiszélesedik. Oldalról igen lapos, és a kor előrehaladtával egyre aránytalanabbnak tűnik.
Amphilophus citrinellus – Citromsügér
Nagytestű, erős, kifejezetten robusztus felépítésű sügérfaj. Testfelépítése teljes mértékben erőt, impozánsságot sugároz.
Maylandia lombardoi – Lombard-Sügér
A hal domború hátoldalához képest hasoldala lapos. A hímek élénksárga testét halványbarna sávok keresztezik; úszóik egyszínű sárgák, a farokúszón ikrafoltok vannak.
Astronotus ocellatus – Márványsügér
Erőteljes, nagytestű, robusztus sügérfaj. Megjelenése tekintélyt parancsoló.
Satanoperca daemon – Ördögi földevősügér
A nem többi fajánál karcsúbb testű hal. Színe kékesszürke, a testoldal felső része sárgás árnyalatú és jól látható sötét, rombusz alakú foltok vannak rajta..
Vieja maculicauda – Öves sügér
Az ezüstöskék testű halat sötét pettyek csoportjai fedik, főként középtájon és a faroknyélen. A fej elülső része és a mellúszó töve kárminvörös és ilyen színű pettyek előfordulnak a kopoltyúfedőn is.