Bedotia geayi – Vörösfarkú kalászhal
Megnyúlt testű, karcsú hal. Viszonylag kicsi, hegyes fejjel rendelkezik. Teste ezüstös, illetőleg aranybarna alapszínt mutat. Halunk teste középső tájékán, hosszanti irányban elnyúló fekete sávot visel, s gyakran az alhasi régión is láthatunk ilyen mintázatot.
Zoogoneticus purhepechus – Bíborszegélyes fogasponty
Kicsi, tömzsi halak, elvékonyodó faroknyéllel. Szájuk kicsi, felső nyílású, középbéli szakaszuk aránylag rövid, ebből ragadozó életmódjukra is következtethetünk.
Aplocheilus panchax – Kék díszcsuka
Hosszúkás, hengeres testalkatú ikrázó fogasponty. Testalkata teljes mértékben a felszíni életmódhoz alkalmazkodott, erről árulkodik egyenes háta és előreugró, hegyes feje is.
Gymnothorax tile – Édesvízi muréna
Hosszúkás, kígyó-alkatú hal, tipikusan a murénaformát mutatja. Rendszertanilag a legismertebb, nagytestű tengeri murénák közé tartozik.
Malapterurus electricus – Elektromos harcsa
Hátúszója nincs, helyette a kis zsírúszó és a tüskenélküli mellúszó közösen látja el a hátúszó feladatát. Bőre és az izmai közt hájréteghez hasonló vékony szövetrétege van, amely hat, vagy több, egymásra visszatűrt lemezből áll.
Serrasalmus rhombeus – Fekete pirája
Szeme vörös, fekete pikkelyei vannak. Nem teljesen fekete hal, testét csillogó pikkelyek is díszíthetik, gyakran ezüstös színezete van.
Otopharynx tetrastigma – Pompás metálsügér
Hosszú, elnyújtott fejű, magas hátú sügérfaj. Hasonlít a bárdsügérekre némileg, de nem annyira elnyújtott fejjel.
Protomelas taeniolatus – Pompás királysügér
Alapvetően egy magas hátú fajról van szó, ahol a hím kékeslila hátú és bordó hasoldalú, míg háti úszója egyészen lilás sárga szegéllyel. A nősténye ezüstös alapszínű, egy fekete hosszanti csíkkal.
Haplochromis latifasciatus – Aranyos zebrasügér
Alapvetően fehéres alapszínű, oldalán általában 4 feketés, esetleg zöldesfekete keresztsáv helyezkedik el. Hasoldala aranyszínű.
Cyphotilapia frontosa – Búbos szájköltő sügér
Nagy, széles fejű, nagy szájú robosztus sügér. Úszói kékesek.