Jellemzők: ragadozó

Hosszúkás, elég erőteljesnek hat, oldalt elöl kevéssé, hátul jobban lapított. A páratlan úszók és a hasúszók – elsősorban a híméi – hosszú fonalakban végződnek, a farokúszó hátulsó széle befelé hajlik.

Alapszíne barnás, a kopoltyúfedőkön egy pár sötét vonás, a hátúszó és farkúszó tövén néhány folt látható. Az úszók szürkék, feketés csíkrajzolatúak, a farkúszó fekete szegélyű..

A test az A. agassiziiéhez képest viszonylag rövid, hosszúkásan tojásdadnak mondható, oldalt lapított.

A test megnyúlt, hosszúkásan tojásdad. A hím farkúszója kissé befelé hajló, a nőstényé kerek.

A test hosszában tojásdad, oldalt nagymértékben lapított. A farkúszó külső szegélye enyhén befelé hajló, a külső sugarak egy kicsit meghosszabbodtak, akárcsak a hasuszonyok első sugara.

Kizárólag Jáván őshonos, kistestű harcoshalfaj. A kevésbé kényes vadbetták közé tartozik.

A színváltozatok száma olyan nagy, hogy a színezet ismertetése lehetetlen. A hímek általában sötétkék vagy feketés alapon vöröses foltokból összetevődő keresztsávosak, a sávok azonban az ivás idején eltűnnek, s egyenletesen sötét színnek adnak helyet.

Hosszúkás, megnyúlt testű hal, felső állású szájjal. Ezüstös alapszíne sok helyen aranybarnás árnyalatban tündököl. Hangsúlyos a test közepén, hosszanti irányban végighúzódó fekete csík, gyakran egy rövidebb sötét sáv a hasoldalon is megfigyelhető.

A darázsgébek azonosítása nem egyszerű feladat! A kereskedelem általában nem különbözteti meg a leginkább hasonló fajokat.

Erőteljes testfelépítésű, sárgásbarna hal, néhány sötét, függőleges sávval. Az orr csúcsától a homlokon keresztül a hátúszóig egy sötéttel szegett halvány csík fut.