Jellemzők: sárga vízi

Üdezöld levelei csészeszerűen futnak körbe, tőlevélrózsát alkotnak. Levelei párhuzamos erezetűek, ovális-kerekded alakúak, szivacsszerűek.

Úszónövény, lebegő életmódot folytat. Széles, vastag levelekkel rendelkezik, melyek üdezöld színűek, kerekdedek.

Kicsi, tömzsi halak, elvékonyodó faroknyéllel. Szájuk kicsi, felső nyílású, középbéli szakaszuk aránylag rövid, ebből ragadozó életmódjukra is következtethetünk.

Hosszúkás, kígyó-alkatú hal, tipikusan a murénaformát mutatja. Rendszertanilag a legismertebb, nagytestű tengeri murénák közé tartozik.

Háta magas, teste tömzsi, ahogy az a Yasuhikotakia – csíkféléknél általánosan jellemző. Áramvonalas alkata segíti könnyedén mozogni a kövek, ágak között, míg aránylag vékony teste abban van segítségére, hogy a sziklák közé egyszerűen bebújhasson.

Hosszú, kecses alkatú gurámifaj. Akárcsak rokonságára, úgy őrá is jellemző a hasoldalon lévő két tapogató, melyek módosult hasúszónak tekinthetőek.

Szeme vörös, fekete pikkelyei vannak. Nem teljesen fekete hal, testét csillogó pikkelyek is díszíthetik, gyakran ezüstös színezete van.

Szokásos „márna” kinézetű hal, orsó alakú, karcsú testtel. Alapszínezete szürkésfehér, enyhén krémszínű.

Nagyon dekoratív, karcsú, hengeres testű dániófaj. Hastájékának kezdete, feje, háta barnás és ezüstös színű, míg oldala, hasának hátsóbb része tűzvörösen tündököl.

Hosszúkás, hegyes orrú márnafaj, alakilag a torpedómárnára hasonlít. Teste ezüstös, farktövén egy aránylag nagy, fekete folttal.