Jellemzők: savas (6pH alatt)

Szeme vörös, fekete pikkelyei vannak. Nem teljesen fekete hal, testét csillogó pikkelyek is díszíthetik, gyakran ezüstös színezete van.

Hosszúkás, karcsú, törékeny kis pontylazac. Mintázatában a 3 másik „petitellához” hasonlít.

Széles, lapos fejű algaevőharcsa, oldalát vértpáncél fedi, a lemezek szépen sorozatosan követik egymást. Hátúszója vitorlaszerűen felmerevíthető, tipikusan gibbicepsz-alakú vértesharcsa, gyakran gibbicepszként hozzák forgalomba! Sötétbarna alapon sárgás-krémfehéres szabálytalanul foltozott, de testszínezetének tónusa a hal kedvétől függhet, például ha stresszes a hal, akkor elmosódottabbak színei.

Pici, hosszúkás testű kis kalászhal. A Pseudomugilok legszebbikeként tartják számon.

Közepesen vaskos, üdezöld száron gyenge kisméretű levelek sokasága ül. A tő végén oldalasan ad gyökérzetet.

Az ún. fűnövényekre hasonlít, valamint a kisebb növésű Saggitariákra, Vallisneriákra.

Csipkézett levelei vékony száron nőnek. E levelek egy gyötörzshöz (rizóma) kapcsolódnak, melyből gyökereit is fejleszti.

Némileg hasonlít a fodroslevelű vízikehelyhez, de nem „buborkás” leveleinek felülete, hanem enyhén csavarodott, főleg a levélszéleken tűnik ez fel. Hosszú levélnyele van, szép üdezöld leveleinek széle fodros, erről kapta magyar elnevezését.

Cryptocorynekre hasonlít külsőleg, mivel enyhén fodros szélű és hosszúkás leveleket növeszt. Mérete azonban eltér tőlük, mert sokkal hosszabb leveleket ereszt, melyek akár 50, kivételes esetben 80 cm-re is megnőhetnek.

Mélyzöld, enyhén hosszúkás, lekerekített levelei vannak. A levelek kezdetben (főleg emers nevelésű példányoknál) egészen ovális, tojásdad alakúak, víz alatt azonban (fénytől függő mértékben) megnyúlhatnak.