Jellemzők: Szumátra

Alkatában a pápua tigrishalra emlékeztet, alapvetően egy magasabb hátú tigrishal-faj, de az előbb említett rokonánál kicsit nyúlánkabb. Szintén jellemző rá, hogy a hátúszó első felén megvastagodtak az úszósugarak, melyek mérete is feltűnő.

Kihegyesedő hátúszóval rendelkező, karcsú, hosszúkás testalkatú harcoshalfaj. Testének alapszíne szürkés – barnás árnyalatokban változik, ivarérett hímeknél néha pár irizáló, csillogó pikkelyt is felfedezhetünk.

A Betta simorum megtévesztésig hasonlít a peraki harcoshalra (Betta bellica), nagyon gyakori, hogy össze is tévesztik a két faj példányait. Megkülönböztetésük bonyolult feladat, leginkább pikkely – és úszósugárszámban különböznek egymástól.

Üdezöld levelei csészeszerűen futnak körbe, tőlevélrózsát alkotnak. Levelei párhuzamos erezetűek, ovális-kerekded alakúak, szivacsszerűek.

Hosszúkás, hengeres testalkatú ikrázó fogasponty. Testalkata teljes mértékben a felszíni életmódhoz alkalmazkodott, erről árulkodik egyenes háta és előreugró, hegyes feje is.

Hosszúkás, kígyó-alkatú hal, tipikusan a murénaformát mutatja. Rendszertanilag a legismertebb, nagytestű tengeri murénák közé tartozik.

Vöröses árnyalatúak szárai, melyek aránylag hosszúak. Levelei nagyok, kissé hegyesek, némiképp lándzsaszerűek.

Nagyon dekoratív, karcsú, torpedó-alakú márnaféle alsó állású szájjal, melyet két pár bajuszszál övez. Háta egy csíkban sötétbarna, ezután egy szinte izzóan krémsárga sáv következik.

Hosszúkás, hengeres, tipikus csík-alkatú. Testszíne barna.

Kicsiny, viszonylag magas testű faj, amelynek alakja hasonlít egy kissé a []hoz.